Aszályos, forró nyár jöhet & Meteorológiai észlelés praktikái

Az elkövetkező hónapok időjárása az előrejelzések szerint az átlagosnál melegebb és csapadékszegényebb lesz. A májusi hónap még az átlag körüli időjárással kecsegtet, ám ezt követően száraz aszályos nyárra készülhetünk. A hőmérséklet az átlagosnál lényegesen magasabb lesz, különösen a dél-alföldi és közép-magyarországi területeken és csapadék is kevesebb lesz a megszokottnál. Az előrejelzések megbízhatósága viszonylag nagy a vizsgált öt intézet előrejelzése közül csupán kettő, jelez az átlagosnak megfelelő nyarat, ám nyár vége ezeknél az előrejelzéseknél is aszályosabbnak mutatkozik. A többi intézet azonban, nagy valószínűséggel jelzi a száraz forró nyarat. Négy nemzetközi és egy haza intézet, az amerikai NOAA, a NASA, a brit Meteorológiai Intézet és a Nemzetközi Klíma és Társadalomkutató Intézet szezonális előrejelzéseit vetettük össze, hogy képet kapjunk arról, milyen lesz az idei év nyara. Hogyan lehetséges mégis hosszú távú előrejelzést készíteni? A szezonális előrejelzés alapvetően eltér a rövid távú időjárás-előrejelzéstől. Alapja, hogy olyan jelenségekből indul ki, mint például a hótakaró elterjedése, vagy az óceánok felszíni hőmérséklete, amelyek befolyásolják az időjárást, és lassabban változnak, mint a többi időjárási elem, és éppen ezért változásuk hosszú időtávra is megbízhatóan előrejelezhető. Ezzel a jelenségek befolyásolják az időjárás mintázatát is. Ilyen legismertebb jelenség az El Nino, amely a Csendes óceán egyenlítő közeli vízének szokatlan felmelegedését jelenti, és amelynek hatására például Afrikában szárazság, míg a Karibi-tenger térségében szokatlan esőzés lép fel. A szezonális előrejelzéseknél a legnagyobb jelentősége a tengerfelszín hőmérsékletének van, amely igen lassan változik és akár 6 hónapra is előre jelezhető. Az egész földre érvényes ez az összefüggés rendszer. A szezonális előrejelzések eltérnek a napi előrejelzésektől és valószínűségekről beszélünk. Nem konkrét értékeket jelez előre, hanem az átlagtól való eltérést, tehát hogy melegebb, vagy hidegebb illetve csapadékosabb vagy szárazabb időszakra számíthatunk.

 

Ábra: Kiszáradt és kicserepesedett termékeny talajfelszín

  Ábra: El Nino áramlási útvonal iránya

Ezt egy kitekintőnek, összefoglalónak szántam, de legfontosabb ebből leszűrni ami ránk, és kimondottan jelen helyzetben a tanyánk, farmunk mikroklimatikájára értelmezhetünk. Legfontosabb légköri ismeretekkel tisztába kell lennünk, csapadékképződés, módja és más fontos agrometeorológiai szempontokkal, jelenségekkel. 3 legfontosabb tényezőt emelnék ki, 3 olyan szempontot ami egy olyan háromszögként funkciónál, hogy megtudjuk határozni nagy pontossággal a várható időjárási elemeket. Első legfontosabbnak az embert tartom, mint észlelőt. Emberek működtetik a gépeket, mérőműszereket, szóval ezt az elemet nem lehet kihagyni a rendszerből. Az észlelő a következő tevékenységi köröket végzi megfigyelései során: 

• Földfelszíni- és egyéb speciális (fenológiai, UV sugárzás) mérések, megfigyelések, 
• Szakirányú (agrár- és biometeorológiai, valamint egyéb különleges) mérések, megfigyelések, 
• Előrejelző (analitikus – elemző) gondolkodásmód, 
• Meteorológiai merőhálózatok gondozása, mérőműszerek üzemi szintű karbantartása, 
• Adatok ellenőrzése, feldolgozása.

Opcionálisan: 

• Az emberi cselekedetek (antropogén hatás) kihatásainak vizsgáltat a természeti rendszerre, ún. klímakutatás (például üvegházhatás vizsgálata, levegőszennyezés (analitikus gondolkodásmód itt lép be, összefüggések meglátásával)), 

Második legfontosabb, azon eszközök/jószágok ami észlelőnknek a birtokában vannak és helyi mikro- és makrokörnyezeti klímájának a változásait méri. Ezen eszközök hiteles, pontos, megbízható mérőeszközként való üzemeltetése legalább olyan fontos, mint észlelőnk szakmai tudása az agrometeorológia területén. Mivel ha feltöltünk általunk mért adatokat például Idokep.hu-ra, és nem megfelelően telepítettük például termométerünket, akkor pár fokkal feljebb mérhet, és az automata által küldött adatok megjelenek az oldal hőmérséklet térképén, de hibás, pontatlan adat lesz, és máris torzul az ottani hőmérséklet átlagok összessége. Összefoglalva, pontos, lehetőleg OMSZ által hitelesített, (ha más nem OMSZ által szabványosított) műszereket alkalmazzunk (értem ezalatt például OMSZ szabványú tányéros árnyékolót alkalmazzunk az általunk vásárolt termométerünk esővédője helyett, mivel az felül mér, szórt fényt átengedi). Így magunkat sem csapjuk be a mért értékekkel, s így reálisabb összképet kapunk az adott például növény állománykultúrának mikroklímabeli időjárási helyzetéről. Agrárium területén tevékenykedő észlelőnk legfontosabb eszközei:

• Termométerek, 
• Csapadékmérők, 
• Szélirány és –erősség mérőeszközök (aneométer, társai), 
• Egyéb mérőműszerek, 
• Számítógépes szoftverek, 

Opcionálisan a következők: 

• Turbulencia szondák, 
• Spektrométerek, 
• Gáz- és folyadék analizátorok.

Ábra: A debreceni egyetemi meteorológiai állomás és obszervatórium

A harmadik, általam fontosnak tartott szempont ami eszköz is egyben, az internet található források. Azért tartom fontosnak az interneten található időjárást szimuláló radarképeket (OMSZ is ilyet alkalmaz, félórával előre animálja a várható változásokat), műholdak által észlelt légköri tevékenységeket, mivel az interneten megjelenő térképen ellenőrizni tudja az észlelő saját tudása alapján tapasztalt és a mért értékeket eszközei segítségével az internetes prognosztizált légköri változásokkal összevetve saját adatait, megfigyeléseit. Még az is fontos, hogy az interneten található radarok segítségével és más észlelők által feltöltött mért adatok alapján elkészített időjárási térképek segítségével betudjuk határolni hozzánk közelebb eső települések, városok időjárásukat befolyásoló tényezőit, tendenciáit.

 Forrás: OMSZ & Időkép webportálja

Ezzel a három tényezővel, amit ismertettem, ha ezekkel az eszközökkel és szakmai tudással rendelkezünk és képesek vagyunk kritikusan, kreatívan és analitikusan látni a várható időjárási tendenciákat akkor agrár- és mezőgazdasági területen lévő munkákat prioritásnak megfelelően tudjuk csoportosítani, kezelni, legyen szó akár Triticum aestivum - búza aratásáról csapadékképződés előtt, akár növényvédelmi permetezésről várható viharos széllökések előtt, akár talaj előkészítési tevékenységről tavaszi fagyok után.