Mai nap a tanyán folytattam kutatást, annak érdekébe, hogy megtudjam miért nem nő két nagyobb területen semmiféle vegetáció.
Múltkórjában észre vettem egy a krumpli mellett elvetett, s szépen kifejlődött spárgatököt (Cucurbita pepo) 50 méteres sorban. Pont a két említett terület között fut. Tökéletes indikátor növényként funkcionál ebből a szempontból amit meg is vizsgálhatok. Nem mint nitrogén jelzőként, hanem kifejlettség és ha jelenléte szempontjából indikátor.
Az elején a spárgatök több mint fél méteres magasságúra fejlődött ki optimális körülmények miatt, homok talajnál ~ 7-es pH értéket mértem, az még semleges érték. Talaj hőmérséklete a gyökérzónánál pedig 23,8 Celsius fok.
Kicsit ugrottunk, a sorban a legkisebb 30 cm-ert is alig elérő spárgatöknél mértem. Itt 6,8-as pH értéket mértem ami már a abnormális savasság tartományába esik. Hőmérséklet 25,0 Celsius fok. A nedvesség foka mind két helyen 1-10 ig terjedő skálán, ahol a 10es jelenti a legnedvesebbet, én 3-4-es környéki értéket mértem.
Két helyen ahol nem terem semmi, ott extrém értékeket mértem. A első és második helyen a talajnedvessége gyökérzónánál történő mérésénél kiakadt a 10esen túlra az analóg készülékem. :) Hőmérséklet 22,5 és 23,2 Celsius fok, ami nem meglepő, mert a talajszemcséi között telített vízzel teli pórustér teszi a dolgát, vagyis hűti a benne levő szervezeteket. 5,5 körüli PH értéket analizáltam mindkét helyen, ami még súlyosbítja a helyzetet. Mivel nem elég, hogy telített nedvességből a talaj, ezért nem tud szellőzni a gyökér megfelelően, még a pH érték is enyhén savanyú. Nem vagyok annyira szakértő, de biztos van olyan ion is amely károsan nagy dózisban van jelen a talajban, s a létfontosságú ionokat megköti és gátolja ezáltal a növény számára, ami nem tudja felvenni őket.
Múltkórjában észre vettem egy a krumpli mellett elvetett, s szépen kifejlődött spárgatököt (Cucurbita pepo) 50 méteres sorban. Pont a két említett terület között fut. Tökéletes indikátor növényként funkcionál ebből a szempontból amit meg is vizsgálhatok. Nem mint nitrogén jelzőként, hanem kifejlettség és ha jelenléte szempontjából indikátor.
Az elején a spárgatök több mint fél méteres magasságúra fejlődött ki optimális körülmények miatt, homok talajnál ~ 7-es pH értéket mértem, az még semleges érték. Talaj hőmérséklete a gyökérzónánál pedig 23,8 Celsius fok.
Kicsit ugrottunk, a sorban a legkisebb 30 cm-ert is alig elérő spárgatöknél mértem. Itt 6,8-as pH értéket mértem ami már a abnormális savasság tartományába esik. Hőmérséklet 25,0 Celsius fok. A nedvesség foka mind két helyen 1-10 ig terjedő skálán, ahol a 10es jelenti a legnedvesebbet, én 3-4-es környéki értéket mértem.
Két helyen ahol nem terem semmi, ott extrém értékeket mértem. A első és második helyen a talajnedvessége gyökérzónánál történő mérésénél kiakadt a 10esen túlra az analóg készülékem. :) Hőmérséklet 22,5 és 23,2 Celsius fok, ami nem meglepő, mert a talajszemcséi között telített vízzel teli pórustér teszi a dolgát, vagyis hűti a benne levő szervezeteket. 5,5 körüli PH értéket analizáltam mindkét helyen, ami még súlyosbítja a helyzetet. Mivel nem elég, hogy telített nedvességből a talaj, ezért nem tud szellőzni a gyökér megfelelően, még a pH érték is enyhén savanyú. Nem vagyok annyira szakértő, de biztos van olyan ion is amely károsan nagy dózisban van jelen a talajban, s a létfontosságú ionokat megköti és gátolja ezáltal a növény számára, ami nem tudja felvenni őket.
Konklúzió, kórkép: Talajuntság áll fenn mindkét esetben. A talaj pórustere teli van nedvességgel, és egy jóval mélyebben lévő agyag réteg nem engedi el távozni a talajzáró rétegébe a felgyülemlett csapadékot, öntöző vizet. Talaj lazítással, mély szántással meglehet próbálni átszakítani ezt az agyag réteget, de nem sokat segít szerintem ez sem. Ilyen értékek mérésével megbizonyosodtam afelől hogy egyértelműen antropogén tevékenységekre vezethető vissza a talajuntság mint jelenség.
Megoldás: Itt csak az segít amit fater is említett, hogy 15-20cm réteget le kell szedni a talajfelszínéről (vagy agyagrétegig, asztat is beleértve), termőföldet hozatni és mély szántást adni neki. Továbbá még az amit a mamánál is említettem a komposztálásnál, hogy meszezéssel lehet lúgosítani ezt a savas kémhatást. Igazából mind a kettőt kellene alkalmazni. Termőföld léterítése és meszezés, s úgy mélyen megszántani, akkor már olyan növényi kultúrákat is lehetne termeszteni amely enyhén meszes talajt kíván.
Ábra: A fenti skálán különböző anyagok pH-értéke látható
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése