Németországban helyileg termesztett növényi csírák okozzák az eddig mintegy 3000 embert és 31 halálos áldozatú számos esetben súlyos idegrendszeri károsodást okozó hasmenésjárványt, ezzel sikerült hazavágni egész európai közösség államainak teljes zöldség piacát. Legtöbb termelő gazdák értelmetlenül semmisítették meg primőr zöldség árújukat tonna számra, még ha komposztba (végtermék: szerves trágya/ humusz) dobták volna, akkor is kisebb lett volna veszteségük. Cső látással nem tudunk mit csinálni, önként cselekedtek a gazdálkodok, neves európai/ amerikai kutató szakemberek hetekig nem tudták mi a hasmenést/idegrendszeri károsodást okozó tüneteket kiváltó tényezője, csak találgattak spanyol uborkára legelőször. Európai zöldség termelők pánik félelmen mentek keresztül, teljesen érthetők a reakciók, ismeretlen kórral szemben. Hatás, ellenhatás. Mai napig nem tért helyre a termelő piac, egy darabig a bizonytalanság lesz úrrá a vásárlókon is, amíg rájönnek, hogy biztonságos az a termék amit fogyasztani szeretne, rendszeresen. Csak annyi fűzni valóm van szigorúan szakmailag, hogy a németországi kutatók nem hülyék, az európai kontinensen tevékenykedő szakmai gárda ( bakteriológusok) nem hülyék. Nem véletlen hogy európai kutatók helyett, kínai kutatók fedezték ennek a vírusnak az ellenszerét, antivírusát. Gazdasági és látszat presztízs értéket sugallnak ezzel, politikai érdekeltséggel, hogy a kínai termékek megbízhatóak, jó minőségűek. Érvelnek mostantól azzal, hogy ők találták fel az ellenszert a hasmenésjárvány megelőzésére is. Erre játszanak, mivel az emberekben nagy erő a félelem, ne feledjük. Mindenek felett a profit, ami elég szomorú tény.
Másik élettanos történet hogy kullancs ellen nincs permetszer már régóta az államokban. Betiltották a kullancsok elleni permetszert, még pár évvel ezelőtt. Eddig rendszeresen irtották közterületen a vérszívókat, nemrég viszont az unió megtiltotta az amúgy magánterületen alkalmazható speciális permetszer használatát. Both Gyula - egészségügyi gázmester, Prenor Kft. úgy nyilatkozott hogy: "Továbbra is lesznek védekezések a város parkjaiban, csak nem kullancs ellen, mert nincs engedélyezett szer erre" Élettanos tanárom elmondta, hogy amikor kivonták a forgalomból ezen kullancs elleni permetszert, s amikor már az egyetem raktárából is elfogyott az utolsó darab permetlé, kitették a budai arborétumban, a kullancs veszély táblát mindenhová . Mivel Budapest Corvinus Egyetem – Kertészettudományi kara is itt működik, tanár úr felment a Rovartan Tanszékre, s elbeszélgetett a kollégákkal arról, hogy egyetemi diákok járkálnak az arborétumban, kollégiumba, fiatal gyermekes anyák, babakocsival, természetkedvelők, természetfotósok, s el kellene távolítani a kullancs veszélyt jelző táblát, mert mégis hogy néz ki egy arborétumban. Ki is adták tanár úrnak a feladatot, élettanosként, s flórába rezisztenciát okozó permetszer hiányába irtsa ki ezen élősködő kullancsokat, biztonságot teremtve arborétumba. Tanár úr több hónapos kísérletezések után megtalálta ellenszert, ami elpusztítja ezen kullancsokat. Recept a következő: B58 (ha nem érhető el területi adottságok miatt akkor: Mospilan is megfelelő), dimilin, san mite, ezt feloldva, és 0,1% -os koncentrációs hígításnál elegendő hatásos hogy elpusztítsa kullancsokat. Ilyen tájban, amikor elkezdődik a kullancs szezon lehet permetezni, utána ismétlő permetezést lehet végre hajtani augusztusban, hogy ami kullancs nem pusztult el addigra elpusztuljon az ismétlő permetezéssel, s ezzel hozzá járulhatunk, hogy jövő évre kevesebb egyed jelenhessen meg a vegetációba. Kullancsok hűvös, párás, füves, lombhullatók alatti gyepes részeket kedvelik, 1,5 méter magasnál feljebb nem terjed, nem kell félni hogy fejünkre esik, viszont kis gyermekeknél ezt is ellenőrizni kell, parki séta, vagy túrák alkalmával többször is hajszőrzetét. Egészségügyi várakozási idő körülbelül 2 hét, mire teljesen felszívódik, ártalmatlanná válik az állatokra, emberekre tanár úr kullancsirtó permetszere.
Tanár úr asztat is elárulta, hogy fiatal, élő fa lombkoronáját, milyen módon dúsíthatjuk, növelhetjük levél lemez méretét, s ezáltal fotoszintetizációját is megnövelve egyben. A módszer itt is levél permetezésen alapuló eljárás, mint oly sok permetezésnél. Recept a következő: közönséges muskátli tápoldatot veszünk, és szubsztrátumot készítünk ebből a kettőből létrehozunk szintén egy 0,1%os hígított koncentrációjú oldatot. (Szubsztrát: bármilyen kémiai vegyület, amely egy biokémiai reakcióban enzim vagy enzimrendszer katalitikus aktivitásának hatására átalakulást szenved.) Ezt az oldatot kijuttatjuk a fiatal levelekre, lehetőleg permetszerűen, és késő délutáni órákban, amikor kisebb a párologtatás és potenciális evatranszspiráció a levéllemez felületén, és fonáki oldalon. Előírt koncentrációt tartsuk be, ellenkezőleg, a túlzott mikro-, makroelemek kicsapódnak a levéllemezen, nem kerül be a sztómákon (levéllemezen légző nyílások) és kutikulán keresztül a növényi sejtekbe és jótékony hatásuk nem fejlődik ki. Levél perzselést is okozhat, a helytelen szakszerűtlen permetezési technika. Egészségügyi várakozási idő nincs, ha 10év körüli a kis fánk és gyümölcs termés is kifejlődött már akkor alaposan mossuk meg, mivel nem permetszert alkalmaztunk lombkorona növelésére, hanem egy fajta tápoldat permetezést, amelyek ásványi sók, nyomelemek, enzim-szubsztrátumok. (2011. Dr. Szalai József nyomán)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése